A Visegrádi Csoport (V4: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és az Északi-Balti Nyolcak (NB8: Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Izland, Észtország, Lettország és Litvánia) 2013 óta rendszeresen megrendezett külügyminiszteri találkozóját 2018. június 19-én Stockholmban tartották, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek magyar elnöksége okán Margot Wallström svéd külügyminiszterrel társelnökként vezette az ülést.
A V4-NB8 találkozót megelőzőn a V4-ek külügyminiszterei Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elnöklésével egyeztetőt tartottak a Magyarország stockholmi Nagykövetségen. Ez a V4-NB8 ülés előkészítése mellett lehetőséget adott a magyar V4 elnökség külügyminiszteri szintű lezárására, az elért eredmények összegzésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar V4 elnökség egyik legfontosabb kezdeményezésének nevezte a V4 fővárosokat összekötő gyorsvasúthálózat kiépítésének tervét. A V4-es partnerek nagyra értékelték a magyar V4 elnökség dimanizmusát, eredményeit, a minden korábbihoz képest intenzívebb egyeztetéseket a négy ország között, valamint más uniós és harmadik országos partnerekkel. Ivan Korcok, a V4 elnökséget átvevő Szlovákia megbízott külügyminisztere pedig megerősítette, hogy Szlovákia számára a V4 marad továbbra is az elsőszámú regionális együttműködési keret és egyeztetési fórum.
A V4-NB8 külügyminiszteri találkozón a 12 ország külügyminisztere az aktuális külpolitikai kihívásokat tekintette át, így a térség biztonságpolitikai helyzetét, az Európai Unió a keleti szomszédságpolitikájának prioritásait, valamint az Európai Unió jövőjét meghatározó kérdéseket. A Keleti Partnerség tekintetében a miniszterek az ukrán folyamatokról, valamint Oroszország szerepéről, az EU-orosz kapcsolatokról folytattak véleménycserét. Az Európa jövőjét érintő témák közül a migráció kapcsán a résztvevők egyetértettek az EU külső határai ellenőrzésének, valamint a menekültek és a gazdasági migránsok közötti különbségtétel meghatározásának fontosságában, továbbá abban, hogy feladat a Törökország és a válság sújtotta övezetek közvetlen környezetében lévő országok uniós szintű megsegítése. Abban továbbra is eltérnek az álláspontok, hogy a kötelező kvótarendszer mennyiben megoldás a jelenlegi migrációs válságra. Magyarország és a visegrádiak ezt határozottan elutasítják, véleményük szerint a migrációt nem az elosztáson keresztül kell kezelni, annak csak húzóhatása lenne. Európai és az európai polgárok biztonsága szempontjából a legfontosabb az ellenőrzött külső határok fenntartása és minden tagállam saját döntése, hogy menekülteket be kíván-e fogadni. Minden tagállam érdeke az egységes, versenyképes és erős Európai Unió, ami a magyar álláspont szerint erős államokon alapulhat csak, ennek a gazdaságpolitikai döntésekben is megfelelően kell érvényesülnie. A jelenlegi szerződéses keretekben szükséges Unió szabályait pontosan és a szerződések szelleme szerint alkalmazni. A Brexittel mind az Unió, mind az Egyesült Királyság veszít. A jövő tekintetében józan, erős kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat előnyben részesítő, pragmatikus megállapodásban érdekelt minden fél, ami az uniós tagországok és az Egyesült Királyság kialakult jó viszonyát és együttműködését teljes mértékben figyelembe veszi. A stockholmi ülésen bejelentették, hogy a 2019-es V4-NB8 külügyminiszteri találkozót Litvániában tartják.
