Kraitz Gusztáv Svédországban élő világhírű szobrászművész és felesége, Ulla Kraitz „Párnák” című kiállítása 2018. augusztus 29-én nyílt meg a stockholmi Sven-Harrys Művészeti Múzeumban. A magyar származású szobrászművész többek között Raoul Wallenberg padra helyezett aktatáskájának megmintázásáról híres. Ez az alkotása, amely a svéd diplomatának és budapesti embermentő tevékenységének állít emléket, a világ több pontján is látható, így a budapesti Erzsébet téren, a svéd külügyminisztérium épülete előtt, vagy a New York-i ENSZ székháznál. 

Kraitz Gusztáv a világon egyedülállóként a kínai Song dinasztia (960-1127) idején alkalmazott kerámiaégetési technikát újrafejlesztette és újraélesztette csupán középkori német utazó-szerzetesek, papok leírásai alapján. Inspirációt Nils Palmgren svéd régésztől merített, aki 1935-1936 között észak-kínai területeken (Henan tartomány) végzett ásatásokat és készített könyvet a Song-dinasztia cserépedényeiből.  Kraitz Gusztáv ezeknek a cserepeknek, kerámiánknak a színeit szerette volna viszontlátni művein, így a korabeli égetőkemence (Jun égetőkemence) és égetési technika újrateremtésén kísérletezett évtizedeken keresztül. A középkori leírásokból méretkezve olyan kemencét épített, ahol a kézi fa- és a szénégetés speciális egyvelege 1300 fokon dolgozza át az anyagot és kerámiát, a formát megőrizve, egyben különleges színeket, színkompozíciókat alkotva. A Jun égetőkemencék mintájára létrehozott Kraitz kemence és technika a zománcréteget a kékopál alapjain különleges színekké varázsolja a vöröstől az égszínkékig vagy holdfehérig, a kék eltérő árnyalataitól a zöldig, vagy okkersárgáig. Mindemellett a zománcréteg különleges selyemfényt és tapintást nyer. A Song dinasztiabeli, általa újrafejlesztett fa- és széntüzelésű kerámiaégetési technikával Kraitz Gusztáv ezer éves kínai hagyományt élesztett újra. Az ősi technika modern művészi formákban ölt testet, műveit a világ élvonalába emelte, Kraitz Gusztáv ma a kortás kerámiaművészet világhírű, értékteremtő alakja. Művészete alapvetően különbözik azoktól, akik a modern technológia vívmányait használják és így „megkönnyítik” az anyag átalakulását. Kraitz Gusztáv hisz a hagyományosban, az eredeteiben, de formavilága modern és szintén időt álló. A Song dinasztia visszahozott kerámiaégetési technikáját Kína is el szeretné tanulni Kraitz Gusztávtól. A 2009-es pekingi olimpiára megépített, pekingi Capital Múzeumban bemutatott Kraitz kiállítás után (első svéd kiállítás volt a múzeumban) a múzeum az ő segítségével próbál Jun-égetőkemence alkalmazására bátorítani kínai művészeket.

A kiállításról részleteket a múzeum honlapján talál.